A Nap és a Neptunusz együttállása tavaszi quartal képletekben

Értelmezzük a Nap Tavaszpontra lépését!

A Nap és a Neptunusz együttállása

Gyakran előfordul, hogy egy-egy planéta együttállását láthatjuk az égen, akár szabad szemmel, akár asztrológiai szoftverek segítségével. Idén, március 20-án, csütörtök hajnalban ismét egy ilyen jelenség történt, ugyanis a Nap és a Neptunusz fokra pontosan együtt állt egymással. Ez a jelenség kb. évente egyszer előfordul, talán emiatt elsőre nem is tulajdonítunk neki túlzott jelentőséget.

A Neptunusz a legutóbbi alkalommal 2012. február 3-án lépett be a Halak jegyébe. Lassú járású planéta, kb. 165 év alatt járja körbe a zodiákus teljes körét. Az elmúlt években egyre jobban közeledett a Halak jegy végéhez és előre látható volt az is, hogy idén március végén át fog lépni a Kos jegybe. A Nap éves ciklusát jól ismerjük, minden év március 20-21-én kezdődik, akkor lép be a Kos első fokára. Ekkor éri el a Tavaszpontot, ezt a napot tekintjük csillagászati szempontból a tavasz kezdetének. Itt fel is figyelhetünk arra, hogy a lassú járású Neptunusz 2025. március 30-i Kosba lépése, valamint a Nap 2025. március 20-i Kosba lépése két egymáshoz igen közeli időpontban következik be. A Nap Tavaszpontra lépése pedig a mundán asztrológiában kiemelkedő jelentőséggel bír. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert ha a Nap szemszögéből nézzük, az idei tavaszi quartal képletben a Kos első fokán álló Nap idén fog a legszorosabb együttállásba kerülni a Neptunusszal (1. ábra).

Ennek kapcsán felmerült bennem a kérdés: a tavaszi quartal képletekben a Nap transzcendens bolygókkal alkotott együttállásait miként tudjuk a világban történt eseményekkel összefüggésben értékelni? A Nap fokszám szerinti pozíciója minden tavaszi quartal képletben azonos, a lassú járású planétákkal alkotott együttállásai pedig években mérhető folyamatokra mutathatnak rá. Ahhoz, hogy konkrét válaszokat nyerjünk, vissza kell utaznunk a történelemben: Mikor történtek legutóbb ilyen együttállások? Azokra az időszakokra miként tekint vissza a történelem? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat.

A mundán asztrológiáról és a quartal képletekről

A mundán asztrológia az országok, városok és népek sorsáról ad előrejelzést. A mundán képletek felállításának alapszabálya, hogy azokat jellemzően nem egy adott történelmi esemény kezdési időpontjára készítjük el, hanem az égi konstellációk létrejöttének pillanatára. Ilyenek a quartal képletek (Nap belépése a kardinális jegyekbe), a fogyatkozási képletek, a Telihold és Újhold képletek, a szuperior planéták együttállási képletei (pl. Szaturnusz és Jupiter együttállása), valamint az égbolton megfigyelhető fényjelenségek (pl. üstökösök) megfigyelési képletei. A klasszikus elveknek megfelelően ez alól csak az alapítási képletek jelentettek kivételt.

A mundán asztrológia eszközei közül a negyedéves, ún. quartal képletek a legmértékadóbbak. A tavaszi quartal képlet, melyet a Nap Kosba lépésének időpillanatára állítjuk fel, egy olyan kiindulási képlet, amely az egész évet jellemzi egy adott országra nézve. A képlet Aszcendensének a jegye dönti el azt, hogy szükséges-e az év során további negyedéves képleteket felállítani vagy sem. Ha szükséges, akkor is megmaradnak a tavaszi quartal képlet alaptendenciái az egész évre, csak a hangsúlyok tevődnek át máshova: a negyedéves képletek árnyalják a tavaszi quartal képlet által felvázolt képet.

A Tavaszponton álló Nap értelmezése

Az értelmezéskor az alábbi összefüggésekből és analógiákból indultam ki:

Első. A tavaszi quartal képletekben a Nap mindig a Kos jegy első fokán áll, függetlenül attól, hogy milyen évet írunk, milyen földrajzi helyre állítjuk fel a képletet és hogy a többi planéta éppen hol helyezkedik el. A Nap pozíciója minden tavaszi quartal képletben változatlan.

Második. A Kos első fokán álló Nap, a tavaszi quartal képlet állandó eleme, alkalmas arra, hogy évről évre önállóan vizsgáljuk a képlet részeként. A transzcendens planétákkal alkotott együttállása képes a lassú változásokat, folyamatokat jelezni. (A Nap analógiája a hatalom!)

Harmadik. A lassú járású Neptunusz az elmúlt években egyre jobban közeledett a Halak jegy végéhez, idén március végén jegyet vált és átlép a Kosba. Ha a tavaszi quartal képletekben, a Kos első fokán álló Nap szemszögéből nézzük ugyanezt: a Neptunusz tavaly már kb. 2,5 fokra megközelítette a Napot, idén kerülnek a legszorosabb – kevesebb mint fél fokos – együttállásba egymással, jövőre pedig a Neptunusz már eltávolodik tőle, de még 2 fokon belüli együttállásban maradnak. Ez a jelenség, ahogy a Nap kapcsolatba kerül a Neptunusszal, az évek alatt egy lassú folyamatot ír le.

Negyedik. Milyen analógiák mentén értelmezzük a planétákat? A Nap azt képviseli, akinek hatalma van: elnököket, vezetőket, hatalommal és befolyással rendelkező embereket, tisztviselőket, képviseli összességében az államot, a hatalmat. A Neptunuszhoz társítjuk a szociális érzékenységet, a humanitárius tevékenységeket. Ide tartoznak a művészeti és spirituális hatások. Megnyilvánulhat kaotikus, homályos, zavaros, határokat feloldó, széthulló, felbomlasztó formában, jellemezheti csalás, becsapás, álcázás és szélhámosság is, illúziókba is elvezethet, ezáltal válságokat is előidézhet.

Összefoglalás. Értelmezésem alapját az képezte, hogy a tavaszi quartal képletből, amely országok sorsáról ad éves előrejelzést, kiragadom a legfőbb elemet, a Napot, amely egyben a hatalmat is képviseli. A Nap minden évben, tetszőleges földrajzi pozícióra nézve ugyanazon a fokon áll, így feltételezésem szerint a transzcendens bolygókkal alkotott együttállásai a világban végbemenő változási folyamatokkal összefüggésben értékelhetők. Természetesen ez egy leegyszerűsített vizsgálat. Minden tavaszi quartal képletet önállóan kell értelmezni, a mundán asztrológia szabályai szerint.

Utazzunk vissza a történelemben!

Mikor történt legutóbb ilyen együttállás?

Maradunk a Nap és Neptunusz együttállásánál. Általában azt a két kérdést szoktuk elsőként feltenni, hogy: Mikor volt legutóbb ilyen konstelláció az égen? Mi történt akkor? Ahogy korábban írtam róla, a Neptunusz keringési ideje kb. 165 év, tehát kb. 165 évet kell visszautaznunk a történelemben, hogy erre a kérdésre választ találjunk.

Amint visszanézzük az 1860-as évek elején felállított tavaszi quartal képleteket, láthatjuk is, hogy az 1861-es évben került a Nap (Kos 0°01′) legszorosabb együttállásba a Neptunusszal (Halak 29°06′) (2. ábra). Ha visszanézzük azt is, hogy mi történt ekkor a nagyvilágban, egyetlen kiemelkedő eseményt fogunk találni: ekkor tört ki az amerikai polgárháború. Ismerjük meg kicsit közelebbről, hogy milyen okok vezettek a háború kitöréséhez és mi jellemezte ezt az időszakot! Megjelennek-e a Neptunusz analógiái, és ha igen, milyen módon?

Az amerikai polgárháború előzményei

Az amerikai polgárháború (1861–1865) az Amerikai Egyesült Államok területén lezajlott fegyveres konfliktus, amely az északi szövetségi államok (unionisták) és az Amerikai Konföderációs Államok (konföderációsok) 11 déli állama között zajlott. A polgárháború eredete a déli államok azon vágyában gyökerezett, hogy megőrizzék a rabszolgaság intézményét. A 21. század történészei túlnyomórészt egyetértenek abban, hogy a rabszolgaság központi szerepet játszott a konfliktusban.

A polgárháborúnak egyéb háttértényezői is voltak. Az egyik, hogy az Amerikai Egyesült Államok megalakulása után az északi és a déli államok eltérő úton fejlődtek. Az északi területeken megindult az iparosodás, a vasútépítés, szabad farmergazdaságok alakultak ki, amelyek a belső piacot látták el. Délen rabszolgatartó ültetvényes gazdálkodás alakult ki és a szabadkereskedelem révén gyapotot, cukrot és dohányt szállítottak Európába. A gazdasági érdekek ellentétesek voltak: az északiak védővámokkal védték volna a piacukat, míg a déli államok a szabadkereskedelmet támogatták. Emellett az északi társadalom fontosnak tartotta a demokráciát, az emberi jogok védelmét, ennek jegyében felléptek a rabszolgatartás ellen.

Amerika egységének fenntartása érdekében a politikusok többnyire mérsékelték a rabszolgaság elleni ellenállást, ami számos kompromisszumot eredményezett, mint például az 1820-as Missouri kompromisszum. Az 1846 és 1848 közötti mexikói-amerikai háború után az új területeken a rabszolgaság kérdése az 1850-es kompromisszumhoz vezetett. Bár ezzel sikerült elkerülni az azonnali politikai válságot, nem oldotta meg véglegesen a rabszolgasággal kapcsolatos feszültségeket. Az Egyesült Államok az 1850-es években szakaszosan egyre megosztottabbá és egyre feszültebbé vált. A háborúhoz vezető központi konfliktus továbbra is az volt, hogy a rabszolgaság terjeszkedhessen-e tovább a nyugati területekre vagy sem. Ez a kérdés az északi és déli berendezkedés közötti versengésben is fontos szerepet játszott, hiszen az újonnan kialakuló államok csatlakozása befolyásolta az erőviszonyok átalakulását.

Az 1860-as elnökválasztás republikánus jelöltje Abraham Lincoln volt, aki azt ígérte, hogy nem avatkozik be a déli rabszolgaságba, viszont ellenezte a rabszolgaság kiterjesztését a nyugati területekre. Választási kampányában egységes államrend bevezetéséről beszélt. A rabszolgaság körüli évtizedes viták akkor tetőztek, amikor 1860 novemberében Abraham Lincoln megnyerte az elnökválasztást. Választási győzelmét követően, 1861 elején, 11 déli állam kilépett az Unióból és létrehozták az Amerikai Konföderációt. Fővárosa Richmond lett, első elnöke pedig Jefferson Davis. Ez a lépés vezetett el a polgárháború kirobbanásához.

Az asztrológiai analógiák értelmezése

Miként jelenik meg a Nap és a Neptunusz együttállásának analógiaköre az eseményekben? Az amerikai politika évtizedeken keresztül rendkívül megosztott volt, a politikusok kompromisszumokkal tudták csak feloldani a feszültségeket és fenntartani az Unió egységét. A politikai élet azokban az években kezdett visszafordíthatatlanul kaotikussá és válságossá válni, amikor a Neptunusz elkezdte megközelíteni a Napot (tavaszi quartal képletekben). Emlékszünk, a kaotikus, homályos, zavaros, határokat feloldó, széthulló, felbomlasztó jelzők a neptunuszi analógiákhoz tartoztak. A két planéta legszorosabb együttállása az 1861-es évi képletben következett be: az Unió ekkor bomlott fel és szakadt ketté.

A Nap jelentette a hatalmat, az államhatalmat. Analógiásan az is ide illeszkedik, hogy a választást megelőzően az elnök, Abraham Lincoln még az egységes államrend bevezetéséről beszélt (Nap analógia), ám ez a célkitűzése szertefoszlott (Neptunusz analógia), a háború kirobbanását követően pedig az Unió egységének helyreállítása vált elsődleges a feladatává.

Következtetések

Úgy gondolom, hogy a Nap és a Neptunusz fent vizsgált együttállása az Egyesült Államok 1861-ben bekövetkezett széthullásában nyilvánult meg. Napjainkban, 2025-ben, ismét egy ilyen konstellációt látunk a tavaszi quartal képletben. A Nap elsősorban nagyhatalmak, egyes államok, vagy gazdasági és politikai egyesülések, szövetségek és azok vezetőinek érintettségét jelezhetik egyfajta változásban. A változás jellege neptunuszi: az analógiák tárháza itt széles palettán mozog, megnyilvánulhat olyan helyzetek létrejöttében, amelyet kaotikus, zavaros, határokat feloldó, széthulló, bomlasztó jelzők valamelyikével tudunk ellátni, továbbá az eseményekkel összefüggésben megjelenhet a csalás, becsapás és illúziókövetés megjelenésének lehetősége is.

Gondoljuk csak végig, milyen most a világ körülöttünk? Látunk olyan szövetséget – legyen az gazdasági, politikai, katonai vagy háborús – ahol érezhetők változások? Érezhető bármely szövetség vagy befolyásos vezető esetében, hogy kezd kaotikussá vagy zavarossá válni az együttműködés vagy az eddig megszokott rend, kapcsolat? Érdemes most ilyen szemmel figyelnünk a világunkra!

Összefoglalás

Ebben az írásomban arra kerestem a választ, hogy a tavaszi quartal képletekben a Nap transzcendens bolygókkal alkotott együttállásai képesek-e visszatükrözni a világban végbemenő egyes folyamatokat. Ismertettem, milyen elvek és összefüggések mentén végeztem a vizsgálatot. Jelen vizsgálat középpontjába – aktualitása miatt – a Nap és a Neptunusz együttállása került, ám a kutatómunkám nem állt itt meg. A vizsgálatom kiterjedt a Nap Uránusszal és Plútóval alkotott együttállásaira is, ahol szintén szép összefüggések mutatkoznak meg. A nagy terjedelme miatt ezt már nem osztom meg ebben a bejegyzésben. Ha szeretnétek azt is megismerni, kérlek jelezzétek nekem, ha van rá érdeklődés, szívesen bemutatom azt is.

Köszönöm, hogy végig olvastál!

Gulyás Kristóf

2025. március 20.

Facebook oldalam elérhetősége: Gulyás Kristóf asztrológus

Források:

• Amerikai polgárháború – Wikipédia
• American Civil War – Wikipedia
• Origins of the American Civil War – Wikipedia
• 1860 United States presidential election – Wikipedia

Asztrológiai szoftver: AstroSky

Borítókép: StockCake