A napfogyatkozásról úgy tartják, hogy általában valamilyen kedvezőtlen hatást hoz el arra a területre, ahonnan az megfigyelhető. Tavaly márciusban napfogyatkozás volt Grönland felett, most pedig Grönland sorsára figyel az egész világ. Ez tényleg csak a véletlen műve lenne? Ennek járok most utána!
Azok a Grönlanddal kapcsolatos események, amelyek hetek óta uralják a híradásokat, felvetették bennem ismét azt a kérdést, hogy vajon milyen asztrológiai jelzéseken keresztül lehetne egyértelműen visszaigazolni ezeket az eseményeket, illetve megvizsgálni a lehetséges hatásokat. Az elemzéshez természetesen a mundán (történelmi) asztrológiai eszközöket vettem elő, a klasszikus asztrológiai szakirodalom pedig ebben a témakörben is számtalan iránymutatást nyújt.
Emlékezzünk vissza, hogy közel egy évvel ezelőtt zajlott le az a napfogyatkozás, amely éppen Kanada északkeleti részéről, Grönlandról és Észak-Európából volt látható. Számomra egyértelmű volt, hogy az elemzés kiindulópontját ennek a jelenségnek kell képeznie. Ehhez olyan klasszikus asztrológiai elveket vettem elő, amelyek Ptolemaiosz Tetrabibloszának II. könyvében, illetve William Lilly fogyatkozásokról szóló írásában szerepelnek.
Ptolemaiosz (kb. 85-168) Egyiptomban élő, római polgár, matematikus, csillagász, geográfus, asztrológus és költő. Ő dolgozta ki a 17. századig meghatározó ptolemaioszi világképet. William Lilly (1602–1681) pedig a 17. századi Anglia leghíresebb és legbefolyásosabb asztrológusa volt. Az angol polgárháború idején tanácsaival a politikai elit és a köznép körében egyaránt nagy tekintélyt szerzett. Írásai a mai napig asztrológiai alapműveknek számítanak. A fogyatkozásokkal foglalkozó írásában ő is Ptolemaiosz metódusát vette át. Úgy gondolom, hogy az ő műveikből kiindulva lehetőségem lesz visszaigazolni a grönlandi eseményeket, mind földrajzi helyzet szerint (miért éppen Grönland?), mind pedig idő szerint (miért éppen most?).
Első lépésként tekintsük át a tavalyi napfogyatkozást, mint csillagászati jelenséget!
Forrás: Roderick Eime / Greenland / CC BY 4.0 / A fotó nincs módosítva.
A 2025. március 29-i részleges napfogyatkozás
A napfogyatkozásokról röviden
2025. március 29-én, szombaton a délelőtti óráktól kezdve egészen kora délutánig egy részleges napfogyatkozás volt megfigyelhető Európa északi, nyugati és középső részein, Izland és Grönland szigetein, Kanada északkeleti partvidékén, valamint Oroszország északi területein.
A napfogyatkozás egy látványos csillagászati jelenség, amely akkor jön létre, amikor a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül: a Hold belép a Föld és a Nap közé. Ilyenkor, ha felnézünk az égre és a Nap felé tekintünk, azt láthatjuk, hogy a Hold részben vagy teljes egészében eltakarja előlünk a Napot és annak a fényét.
Egy távolabbi nézőpontból mindez úgy néz ki, hogy a Nap és a Föld közé belépő Hold árnyékot vet a Föld irányába. A Holdnak a Föld felé vetett árnyéka valójában két kúp alakú árnyékból áll (1. ábra). Van egy külső, félárnyékos (penumbrális) zóna, ahol a Hold csak részben takarja el a Nap sugarait, ezeken a területeken látszik a Földről részlegesnek a napfogyatkozás. A belső, sötét árnyékos (umbrális) zónában a Hold már minden egyes napsugarat megakadályoz abban, hogy elérje a Földet. Ezeken a területeken a napfogyatkozás már teljesnek látszik, hiszen a Földről nézve a Nap korongja teljes egészében eltakarásra kerül.
Az ábra nem méretarányos. A képet én készítettem, részben az AI segítségével.
Mely területekről volt leginkább látható a tavalyi napfogyatkozás?
A 2025. március 29-i napfogyatkozás azért volt részleges, mert a Hold umbrája, a Föld felé vetett belső árnyéka, nem érintette a Földet. Ez a sötét árnyékkúp Kanada keleti-északkeleti és Grönland nyugati területeihez közel haladt el a Föld közelében. Nézzük is meg erről a 2. ábrát, ahol az átvonuló nagyobb kör mutatja a félárnyékos zóna kontúrját, azokat a területeket, ahonnan a fogyatkozás részlegesen volt látható. Ennek a körnek a közepén található fekete pont pedig a belső, sötét árnyékos zóna, ahonnan a fogyatkozás teljesnek látszik, és amely ez alkalommal nem érte el a Földet.
Forrás: Global Map Animation of Eclipse courtesy of Michael Zeiler (GreatAmericanEclipse.com) and Fred Espenak (EclipseWise.com) / CC BY 4.0
Forrás: NASA – National Aeronautics and Space Administration (nasa.gov) / Az animáció elérési útja: SE2025Mar29P.GIF (250×270)/ CC BY 4.0
A 3. ábra a fogyatkozást egy másik nézőpontból mutatja, jól látható rajta, hogy Kanada nyugati és belső területein még éjszaka volt a fogyatkozás idején. Mivel a sötét árnyékkúp Kanada keleti és északi területei, valamint Grönland szigete közelében haladt el, ott volt a leghosszabb ideig és a legnagyobb takarással látható a fogyatkozás. Ezektől a területektől távolabb, Európában, Afrikában és Oroszországban a fogyatkozás jóval rövidebb ideig tartott, illetve a takarás is jóval kisebb mértékű volt. Kanadában a takarás maximális mértéke a fővárosban, Ottawában csak 29,66% volt, míg az ország északkeleti területein elérte a 93%-ot. Nuukban, Grönland fővárosában 87,45% volt. Európa irányában ezek az értékek egyre inkább lecsökkentek: Reykjavíkban 67,72%, Londonban 30,62%, Párizsban 23,51%, Berlinben 15,27%, Budapesten pedig már csak 2,87% volt a láthatóság.
Mire érdemes itt felfigyelni? Arra, hogy Grönland egyike volt azoknak a területeknek, ahol a Nap eltakarásának mértéke a legmagasabb volt, valamint maga a fogyatkozás is hosszú időn keresztül, közel 2 órán át volt látható. Ha a fővárosokat nézzük (a mundán asztrológiában a fővárosoknak van nagy szerepük), Nuuk, Grönland fővárosa emelkedik ki a többi főváros közül, hiszen ott volt legmagasabb mind a kitakarás mértéke, mind a fogyatkozás hossza. Ez a tény erősített meg engem abban, hogy a jelenlegi grönlandi események vizsgálatánál ez a napfogyatkozás megfelelő kiindulópont lehet. Természetesen bármelyik ország, nemzet vagy nép sorsát megvizsgálhatjuk, ahonnan a fogyatkozás látható volt, de a hatások mindig ott a legerősebbek, ahol a takarás mértéke és a fogyatkozás hossza a legnagyobb.
Forrás: David Stanley / Beauty of Itilleq / CC BY 4.0 / A fotó nincs módosítva.
A napfogyatkozás asztrológiai vizsgálata
A napfogyatkozás asztrológiai elemzését – mint ahogy a bevezetésben is említettem – a klasszikus asztrológiai elvek szerint fogom elvégezni, Ptolemaiosz és William Lilly asztrológiai írásai mentén. A kiindulópontunkat a 2025. március 29-i napfogyatkozás képezi, illetve azok az ismert tények, hogy az Egyesült Államok 2025 decemberének végén és 2026 januárjának első felében Grönland annektálására irányuló célkitűzésével egy igen feszült, harcias légkört idézett elő. Természetesen ezeket a tényeket az asztrológiai ábrán keresztül vissza kell tudnom igazolni.
Az esemény időpontja és időtartama
Első lépésben annak kellett utánanéztem, hogy maga a fogyatkozás pontosan mikor kezdődött el, mikor volt a maximuma és mikor fejeződött be. Ezekből az adatokból a fogyatkozás időtartamát is könnyedén ki fogom tudni számolni. Mivel most Grönland szigetét vizsgálom, Grönland fővárosára, Nuukra fogom felállítani a képletet.
Ezt követően nincs is más dolgom, mint felrajzolni az asztrológiai ábrát a részleges napfogyatkozás maximumának idejére.
Asztrológiai Szoftver: AstroSky 6.2.0
A képlet főtengelyeinek (sarokpontjainak) pozíciói: az Aszcendens Rák 5°51’, az MC Vízöntő 1°01’, a Deszcendens pedig Bak 5°51’. A fogyatkozás a Kos 10. fokán történt.
Mikor jelennek meg a napfogyatkozás hatásai?
A fogyatkozás helyi idő szerint 07:57-kor kezdődött el és 09:53-kor fejeződött be, az elsötétülés tehát 1 óra 56 percen át tartott. Az asztrológiai hagyomány szerint a napfogyatkozás hatása annyi éven át tart majd, ahány órán keresztül tartott az elsötétülés. Az elsötétülési időtartamát némi kerekítéssel 1 év 11 hónap hosszú időszakra számoltam át, a fogyatkozás hatása ilyen hosszú ideig fog eltartani.
A napfogyatkozás hatása általában nem azonnal, a fogyatkozást követően jelenik meg. Ennek a kezdetét úgy tudjuk megállapítani, hogy megnézzük, hogy a képletben a fogyatkozás foka (Kos 10°) a főtengelyekhez viszonyítva hol, az égbolt melyik harmadában helyezkedik el. Ne felejtsük el, hogy minél északabbra járunk a Földön, annál nagyobb lehet a torzulás a főtengelyek és a házcsúcsok között! Miként ebben a képletben is, az Égboltközép (MC) és a Deszcendens foka kevesebb mint egy jegy távolságra van egymástól. A torzulásból adódó lehetséges hibák kiküszöbölése érdekében az idő szemléletű Placidus házrendszert használtam, ahol az első harmadot a 12. és 11. ház, a második harmadot a 10. és 9. ház, a harmadik harmadot pedig a 8. és 7. ház területe fogja mutatni. Jelen esetben a fogyatkozás foka az Aszcendens és az MC tengelyek között helyezkedik el, az Aszcendenstől nézve az égbolt első harmadában (az 5. ábrán a zölddel színezett területen belül).
A napfogyatkozás fokának pozíciója alapján az állapítható meg, az ide vonatkozó asztrológiai szabályok szerint, hogy a fogyatkozás hatásainak a kezdete a napfogyatkozást követő 1-4 hónapban lesz, akkor indul az előzőekben kiszámolt 1 év 11 hónapos időszak. Illetve az is megállapítható, hogy ebben a közel 2 éves időszakban, a hatások legnagyobb ereje és megnyilvánulása, az időszak első egyharmadában várható.
Nézzük meg a következő ábra segítségével (6. ábra), hogy mit is jelent ez pontosan!
- Legkorábbi kezdés esetén: A napfogyatkozás 2025.03.29-én történt. Ha azonnal elindulnak a hatások, akkor 2025 április eleje és 2027 február vége között várható a teljes megnyilvánulási időszak (1 év 11 hónap), míg a hatások legerősebb megnyilvánulásai 2025 áprilisától egészen november végéig várhatók.
- Legkésőbbi kezdés esetén: A napfogyatkozás 2025.03.29-én történt. Ha a lehető legkésőbb, 4 hónapra rá, indulnak el a hatások, akkor 2025. július vége és 2027. június vége között várható a teljes megnyilvánulási időszak (1 év 11 hónap), míg a hatások legerősebb megnyilvánulásai 2025. július végétől egészen 2026. március végéig várhatók.
A képlet jelzései eddig tehát összhangban vannak a valós eseményekkel. A fogyatkozás hatásának legerősebb megnyilvánulási időszaka legkésőbb 2026 márciusáig tart az ábra jelzései szerint, a világban a Grönland körüli, igen feszült légkör pedig ennél korábban, 2025 decemberében és 2026 januárjában jelent meg.
Milyen területekhez, országokhoz tartozik a fogyatkozás hatása?
Ehhez meg kell vizsgálnunk a fogyatkozás fokszámát (Kos 10°), és azt a jegyet, amelyben a fogyatkozás létrejön. Ez a Kos jegy, így tehát azokat az országokat kell megvizsgálnunk, amelyek a Kos jegy alá tartoznak. Ezek közé az országok közé tartozik Dánia is.
Itt fontosnak tartom megemlíteni, hogy Grönland nem egy független állam, hanem jelenleg a Dán Királyság autonóm területe, Grönland állampolgárai Dánia állampolgárai. A grönlandiak folyamatosan törekednek a teljes függetlenségre, ám az egyelőre még nem valósult meg. Igaz mára már saját parlamenttel (Inatsisartut) és kormánnyal (Naalakkersuisut) rendelkeznek, viszont gazdasági és védelmi kérdésekben függenek Dániától. A képletnek ezt a jelzését szintén megfelelőnek tartom, azzal a megjegyzéssel, hogy a későbbiekben a mundán asztrológiai vizsgálatoknál, pl. a negyedéves képleteknél, a képleteket Dánia fővárosára kell felrajzolni.
Melyik planéta lesz a fogyatkozás ura?
Ennek a megállapításához szintén a fogyatkozás asztrológiai ábrájához kell visszatérnem. Mivel a fogyatkozás ebben a képletben a 12. ház csúcsára esik, azt kell megvizsgálnom, hogy melyik bolygó az, amelyik az Aszcendens és a fogyatkozás foka felett a legmagasabb esszenciális méltósággal rendelkezik.
A fogyatkozás foka, azaz a Kos 10. foka felett a Nap egzaltáció és triplicitás szerinti, a Mars uralom és arculat szerinti, a Vénusz pedig terminus szerinti méltósággal rendelkezik. A legnagyobb méltósága a Napnak van, ám ebben a jelentésben nem szabad a két fővilágosító, a Nap és a Hold méltóságait összegyűjteni, emiatt a Mars lesz a legmagasabb méltósággal rendelkező planéta (6 ponttal).
A fogyatkozást követő sarok az Aszcendens, pozíciója a Rák 6. foka. Itt a Hold uralom, a Jupiter egzaltáció, a Vénusz triplicitás és arculat, a Mars pedig terminus szerinti méltósággal rendelkezik. Az Aszcendens felett a Holdnak van a legnagyobb méltósága, viszont a fényadók méltóságait itt sem lehet figyelembe venni, ezáltal a Jupiter és a Vénusz fog a legmagasabb méltósággal rendelkezni (4-4 ponttal). Kettejük közül a Vénuszt részesítem előnyben, a sarokhoz viszonyított helyzetéből adódóan: a Vénusz a Halakból rálát az Aszcendensre, a Jupiter az Ikrekből pedig nem lát rá. Valamint a Vénusz fokszám szerint közelebb van az Aszcendens fokához (aspektus szerint), mint a Jupiter.
Melyik planéta lesz a fogyatkozás ura? A fogyatkozás ura a Mars lesz, mert a fogyatkozás foka felett neki van a legnagyobb méltósága, emiatt előnyben kell részesíteni a többi planétával szemben. A fogyatkozás társura a Vénusz lesz.
Milyen jellegű események várhatók?
Ha a Mars kapja meg a fogyatkozás feletti kormányzást, akkor, ha az események az embereket érintik, jelezhet vitákat, vitás helyzeteket, konfliktusokat, ostromokat, lázadásokat, felkeléseket, felzendüléseket, háborúkat, száműzetést, bebörtönzést. Királyokat és vezetőket zsarnoki erőszakra, sérelmekre és igazságtalanságra hajlamosíthatja. Rablások, lopások, törvényszéki perek, párbajok, és minden olyan további esemény vagy történés jelentkezhet, amely a forró és száraz Mars analógiái közé tartozik. A fogyatkozási képletben a Mars együtt áll a Pollux állócsillaggal, amely Ptolemaiosz szerint Mars természetű, így a fogyatkozás urának az analógiáit tovább erősíti. Ebbe az analógiakörbe a Grönland annektálásáról szóló amerikai híresztelések, a lehetséges katonai erőszak bevetése, a szövetségesre történő nyomásgyakorlás, illetve az európai válasz és ellentüntetések teljes mértékben beleilleszkednek.
A Vénusz hírnevet ad az embernek, jelöl becsületet, vidámságot, szilárd barátságokat, állandó ligákat. Termékenység, tisztelet és engedelmesség jellemzi és az emberek vagyonának növekedését is jelezheti és minden egyéb más dolgot, amely a Vénusz analógiái közé tartozik.
Az állócsillagok is részt vesznek az ítéletben. Én most a Medium Coelivel – azzal a főtengellyel, amely megelőzi a fogyatkozás helyét – együtt álló Altair állócsillagot veszem még figyelembe, amely 1-es magnitúdójú és Ptolemaiosz szerint Mars és Jupiter természetű. Ez az állócsillag azt képes jelezni számunkra, hogy kezdetben az események a Mars analógiái mentén jelennek meg (ez az előzőekben elmondottakat megerősíti), ám az események kimenetele, az, amivé kiforrják magukat, jupiteri jellegűek lesznek. A Jupiterhez tartoznak a nyugalom és béke, a gyarapodás, gazdagság, a vagyon, az embereket megillető hírnév, dicsőség és megbecsülés témakörei. Továbbá a kiterjedéssel, a vallással és a törvényekkel kapcsolatos dolgok is. Az Altair állócsillag Mars, Jupiter jellegű természete tehát arra enged következtetni, hogy a dolgok a kártevő Mars irányából a jótevő Jupiter irányába fognak előre haladni.
A napfogyatkozások vizsgálata során azt is meg kell nézni, hogy a fogyatkozás fokszáma a jegy melyik dekanátusába (a jegy 10 fokos szakaszába) esik. Jelen esetben a Kos 10° a Kos jegy 1° és 10° közötti szakaszában van. William Lilly asztrológus az alábbiakat írja a Kos első 10 fokán létrejövő napfogyatkozásról:
„Gyakori seregmozgásokat, háborús híreket, folyamatos expedíciókat, támadásokat és ütegeket, sőt háborúkat is előrejelez, amelyek sok zajt és zűrzavart okoznak. Lázadásokat, vitákat, az év mértéktelenségét, amely főként a szárazság határán áll.”
Természetesen ezt a felsorolást nem úgy kell értelmeznünk, hogy ezek közül mindegyik be fog következni. Itt inkább arra kell felfigyelnünk, hogy ebben az szövegben is a Mars analógiáihoz jutottunk el! Ez sem véletlen, hiszen a Kos jegy első 10 fokos szakasza felett a Mars rendelkezik arculati méltósággal.
Összefoglalva, azt láthatjuk, hogy az előző vizsgálatok során bármelyik irányban is indultunk el, minden alkalommal a Marshoz érkeztünk meg. A Mars az erő, erőszak, cselekvés, kezdeményezés, konfliktusteremtés, lázadás jelentéseket hordozza magában – ezek az analógiák uralják a napfogyatkozás hatásainak a jellegét.
Nézzük meg, milyen események történtek eddig?
Bár az amerikai elnök korábban több alkalommal utalt arra, hogy szeretné Grönlandot megszerezni, az első komolyabb amerikai lépésről 2025. december 22-én lehetett hallani, amikor egy grönlandi különmegbízottat nevezett ki maga mellé. Ezt követően a Fehér Ház 2026 januárjának első napjaiban arról tájékoztatott, hogy Grönland megszerzése nemzeti prioritás az Egyesült Államok számára, és a cél eléréséhez a katonai erő alkalmazása is az elnök lehetőségei között áll.
Az amerikaiak által bevetett erőpolitika hatalmas visszhangot váltott ki szerte a világban. Grönland akár fegyveres, akár más jellegű nyomás általi amerikai bekebelezése lényegében a NATO végét jelentené, hiszen az Egyesült Államok egy vele szövetséges ország területét vonná magához. Az eseményekre válaszul Dánia kiterjesztette katonai jelenlétét Grönlandon, hozzátéve, hogy várhatóan szövetséges erősítések is érkeznek a szigetre. Hét európai ország kiállt Grönland és Dánia területi integritása mellett. A grönlandi miniszterelnök geopolitikai válságról beszélt, és kijelentette, hogy ha választaniuk kell az Egyesült Államok és Dánia között, akkor ők Dániát választják. 2026. január 17-én egyszerre tüntettek Dániában és Grönlandon az amerikai terjeszkedési terv ellen.
Elindult tehát egy Grönlandért folyó harc. Európa összefogott az amerikai elnök fenyegetései miatt, erre válaszul az Egyesült Államok büntetővámot jelentett be azokra a Grönlandért kiálló európai országokra, akik szerinte megakadályozták a sziget megszerzését. Európa a vámfenyegetéseket elfogadhatatlannak nevezte, és egy egységes és összehangolt választ ígért, egy olyan kemény kényszerintézkedéssel, amit még soha nem vetettek be senki ellen az Európai Unió történetében. Végül, 2026. január 21-én, az amerikai elnök a Davosban tartott beszédében arról nyilatkozott, hogy nem vetne be katonai erőt a sziget elfoglalására, és a vámháborús fenyegetését is visszavonta.
Úgy gondolom, hogy az események megnyilvánulása teljes mértékben visszatükrözik a Marsnak, a fogyatkozás urának a korábban említett analógiáit.
Forrás: Nick Russill / Icebergs in Greenland / CC BY 4.0 / A fotó nincs módosítva.
Miért éppen most történik?
Mint láttuk, tágabb értelemben azért, mert ezt a területet érintette a napfogyatkozás. Szűkebb értelemben pedig azért, mert a képlet jelzései szerint a hatások erősebb megnyilvánulásának ekkor van az ideje. Vajon ennél pontosabban is meg lehet határozni a megnyilvánulások kezdetét? Mit mutatnak a valós események?
Ahogy az előző fejezetben szó esett róla, az első komolyabb amerikai lépésről 2025. december 22-én lehetett hallani, amikor az amerikai elnök egy grönlandi különmegbízottat nevezett ki maga mellé, azzal a feladattal, hogy a sziget megszerzésén dolgozzon. Én ennek a bejelentését tekintem kezdő pillanatnak, amelyből aztán 2026 januárjára kibontakoztak az ismert feszült, konfliktusokkal teli helyzetek.
Mikor és hol történt ez a bejelentés? Egy nyilvános sajtótájékoztató alkalmával, 2025. december 22-én, hétfőn, kb. 16:30-kor. A helyszín Palm Beach, Florida, Egyesült Államok volt. (A 16:30 a sajtótájékoztató hivatalos kezdési ideje volt, elképzelhető, hogy a valós kezdés ettől kismértékben eltért. Az eseményképletnél emiatt a főtengelyek pozícióját nem veszem figyelembe.)
A két képlet összerajzolásakor (8. ábra) az alábbi jelzésekre figyeltem fel:
Első. A fogyatkozási képlet Aszcendensével egzakt szembenállásban van a tranzit Mars, amely planéta a fogyatkozás ura. A Mars a fogyatkozás óta eltelt idő alatt érkezett el a Rák jegyből a Bakba, és az események kirobbanásakor került pontos szembenállásba a fogyatkozási képlet egyik legfontosabb elemével.
Második. A fogyatkozási képletben szereplő Marssal egy fokon belüli együttállásban van a tranzit Jupiter, amely az Aszcendens felett az egyik legmagasabb méltósággal rendelkező planéta.
Harmadik. A tranzit Vénusz, amely az Aszcendens felett a másik legmagasabb méltósággal rendelkező planéta és egyben a fogyatkozás urának a társa, kvadrát fényszögben áll a fogyatkozási képletben szereplő pozíciójával.
Negyedik. A tranzit Hold, a képlet leggyorsabban mozgó planétája, melyet az események jelölőjeként is szoktunk nevezni, rajta áll a fogyatkozási képlet MC-jén.
Az eseményképlet tehát igen szoros kapcsolódásokat mutat a fogyatkozás képlettel. Ezek közül kiemelném a fogyatkozási képlet főtengelyeivel (Aszcendens, MC) együttálló planétákat. Illetve figyeljünk fel arra is, hogy a Mars, a Vénusz és a Jupiter, amely planéták a fogyatkozási képlet kulcsfigurái voltak, szerepelnek kiemelt helyeken, és feszült fényszögekkel mozdítják elő az eseményeket.
Forrás: Peter Prokosch / Icebergs in the sea / CC BY 4.0 / A fotó nincs módosítva.
Összefoglalás
Ebben az elemzésben azt kívántam bemutatni, hogy a klasszikus asztrológiai elvek szerint miként elemezhető egy napfogyatkozás, és milyen következtetéseket lehet levonni belőlük. Azt gondolom, hogy a várható hatások jellege, helyszíne és aktiválódási ideje tekintetében, a valós eseményekkel összhangban lévő jelzéseket sikerült kiolvasni. Mundán asztrológiai eszközökkel természetesen további érdekes összefüggéseket is fel tudunk tárni, de a mostani blogbejegyzésem témájának csak a napfogyatkozási képlet elemzését szántam.
… ja, és még valami! Idén, 2026. augusztus 12-én ismét lesz teljes napfogyatkozás Európában! Tudod, hogy hol lesz a legnagyobb mind a kitakarás mértéke, mind a fogyatkozás ideje? Izlandon és Grönlandon!
Gulyás Kristóf
2026. január 27.
Facebook oldalam elérhetősége: Gulyás Kristóf asztrológus
Asztrológiai szoftver: AstroSky 6.2.0 Pro
A borítókép forrása: David Stanley / Ataa Sound Iceberg / CC BY 4.0 / A fotó nincs módosítva.
