Planéták aranymetszésben

Mit látunk április elején az égen?

Hetekkel ezelőtt felfigyeltem arra, hogy milyen különleges bolygóállások vannak a mostani napokban, így április elején. Minden planéta a megszokott rendje szerint halad szépen előre a saját keringési pályáján, látszólag hol direkt, hol pedig retrográd mozgásban. Ám most éppen úgy alakul, hogy közülük többen, egy időben tartózkodnak a jegyek 26-27. fokain.

Ilyen egyfelől a Szaturnusz, a Vénusz és a Merkúr együttállása a Halak 26-27. fokán, emellett pedig figyelemre méltó az is, hogy az Uránusz a Bika 26. fokán, a Mars pedig a Rák 26. fokán tartózkodik. Mivel ezek az állások a Halak, a Bika és a Rák jegyek végén történnek, a planéták között harmonikus aspektusok alakulnak ki (1. ábra). Ezeket a jelzéseket természetesen összevethetjük a személyes születési képletekkel és levonhatunk belőlük következtetéseket, milyen jelentéstartamokat hordoznak magukban a szülött számára – mint ahogy azokat a tranzithatások vizsgálatánál is tenni szoktuk.

Ezt követően figyeltem fel arra, hogy amellett, hogy ezek a planéták azonos fokszámokon tartózkodnak, a többi planétával még az aranymetszés szabályai szerint is illeszkednek! Lássuk csak, hogy mely planéták ezek és ismerkedjünk meg az aranymetszés szabályaival is!

Mi az az aranymetszés?

Aranymetszés mint matematikai arány

Az aranymetszés egy különleges matematikai arány, amelyet általában a tökéletes egyensúly és szépség szimbólumaként emlegetnek. Megjelenik a természetben, az emberi test természetes arányaiban, valamint a művészetben. Az építészetben is gyakran felfedezhető. Művészek (festők, szobrászok) és tervezők előszeretettel alkalmazzák, hiszen természetes egyensúlyt teremt a szimmetria és az aszimmetria között.

Mi is pontosan ez az arány? Miként alkothatjuk meg? Ha az aranymetszés szabálya szerint bontunk ketté egy szakaszt, akkor az így kapott kisebb rész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobb rész a kezdeti egész szakaszhoz. Ezt általában egy matematikai aránypárral szokták felírni. A következő ábrán az egymás melletti négyzetek oldalai között mutatkozik meg ez az arány (2. ábra).

Hol láthatunk a természetben ilyen arányokat? Emlékezzünk csak a napraforgó magjaira, egyes virágok szirmai vagy a levelek spirális mintázata is gyakran követik az aranymetszés szabályait (3. ábra). A kagylók spirális alakja is aranyarányban van, az emberi test arányaiban is megjelenik.

Az aranyarány értelmezése

Ma már új termékek vagy épületek tervezésekor, tömeg- és formaalkotáskor, design elemek és művészi alkotások készítésekor az aranymetszés vezérelvként szolgál. Az aranymetszés arányait tartalmazó formák nagy esztétikai értékkel bírnak, élvezetesek a szemnek, hiszen tökéletes egyensúlyt teremtenek. Megjelenésük követik a természet alkotta formákat, ezáltal közvetítik felénk a belőlük kiáradó életerőt.

Előfordul, hogy egyesek ezt az arányt isteninek is nevezik, mert úgy látják, hogy megnyitja az ajtót az élet szépségének és spiritualitásának mélyebb megértéséhez. Megjelenése az életben és az Univerzumban szerintük Isten akarata, a tervezés egyetemes állandója, melyet a teremtmények szépségének és egységének biztosítására használnak. Egyes szemléletek szerint az aranymetszés az élet megértésének egy kapuja.

Aranymetszés az asztrológiában

Mik azok a szenzitív pontok?

Az aranymetszést a mai kortárs asztrológiai rendszerek nem feltétlen vizsgálják a bolygópárok között, de nem volt ez mindig így! A 20. század elején Johannes Vehlow német asztrológus, aki az asztrológia tudományát „Szent Matematikának” tekintette, a saját rendszerén belül nagy figyelmet szentelt az aranymetszésnek és az így kapott szenzitív pontok vizsgálatának. Vehlow a bolygópárok közötti ívtávolságot felosztotta az aranymetszés szabályai szerint két részre, és az így nyert pontot nevezte el szenzitív pontnak.

Minden szenzitív ponthoz tartozott egy jelentéstartam, amelyet a bolygópár analógiái alapján határozott meg. Például a Jupiter és a Nap közötti szenzitív pont a „Jóság és bölcsesség” jelentéstartamát hordozza magában. A pont helyét úgy határozzuk meg, hogy a Jupiter és a Nap közötti ívtávolságot az aranymetszés szabályai szerint ketté osztjuk és a kisebbik ívet a Jupitertől a Nap irányába felmérjük.

Fontosnak tartom itt kiemelni, hogy Johannes Vehlow egy önálló asztrológiai rendszert hozott létre, amely több pontjában szakmailag különbözik a ma használt asztrológiai rendszerektől. Ennek a rendszernek csupán egyetlen elve a sok közül a szenzitív pontok használata. Önállóan, a vehlowi elvek ismerete nélkül, nem tartom célravezetőnek a szenzitív pontok értelmezését és alkalmazását a kortárs asztrológiai rendszerekben! Írásommal a konstelláció létrejöttét kívánom bemutatni.

Planéták aranymetszésben

Térjünk vissza az aktuális tranzitállásokra! Feltűnt tehát számomra, hogy a napokban a legtöbb planéta egymáshoz képest az aranymetszés szabályai szerinti pozícióban helyezkedik el az égbolton. A Nap mozgásán keresztül megkerestem azt az időpontot, amikor ezek az állások a legpontosabbá válnak. Azt láttam, hogy ez az időpont 2025.04.07-én, hétfőn következik be, és nagy meglepetésre a leggyorsabban mozgó planéta, a Hold is ekkor lép az Oroszlán 20. fokára – ami azért érdekes, mert így ő is illeszkedik az aranymetszés szabályai szerint a többi planétához! Lássuk is, hogy ez miként alakul (4-7. ábra).

A képleteket 2025.04.07. 20:00 órára állítottam fel, budapesti idő szerint, de itt nem egy időpillanatban kell gondolkozni, hanem egy hosszabb időintervallumban, amíg a Hold az aranyaránynak megfelelő pozícióban tartózkodik.

1. A Hold-Jupiter bolygópár aranymetszéssel nyert pontjában áll a Mars.

2. Az Uránusz-Mars bolygópár aranymetszéssel nyert pontjában áll a Jupiter.

3. A Jupiter-Nap bolygópár aranymetszéssel nyert pontjában áll az Uránusz.

4. A Szaturnusz-Uránusz bolygópár aranymetszéssel nyert pontjában áll a Nap.

Láthatjuk tehát az ábrákon, hogy a Hold, a Mars, a Jupiter, az Uránusz, a Nap és a Szaturnusz az aranymetszés szabályai szerint helyezkednek el az égen. Emellett láthatjuk azt is, hogy a Vénusz is és a Merkúr is igen szoros együttállásban van a Szaturnusszal: a Vénusz–Uránusz és Merkúr–Uránusz bolygópárok aranymetszés pontjában szintén ott áll a Nap 1 fokon belül. Ez alapján elmondható, hogy 2025.04.07-én, hétfőn tízből nyolc planéta aranymetszés szerinti kapcsolatba kerül egymással az égen! A planéták teljesen szimmetrikusan helyezkednek el és a Vénusztól a Holdig egy 144 fokos (biquintil) ívtávolságot fednek le, amely ív Vehlow speciális elvei között szintén meghatározó jelleggel bír! (8. ábra)

Menjünk még tovább! Megnéztem azt is, hogy a két planéta, amely nem illeszkedik bele a fenti sorozatba, milyen pozíciókban áll. A Neptunuszra vonatkozóan nem találtam értékelhető összefüggéseket, ám az kirajzolódott, hogy a Plútó a két sorsbolygóval, a Jupiterrel és a Szaturnusszal szintén az aranymetszés szabályai szerinti összefüggésben áll (9. ábra):

Tehát tíz planétából kilenc az aranymetszés szabályai szerint fog elhelyezkedni az égen. Ebből a geometriai-matematikai összefüggésből csak a Neptunusz marad ki.

Következtetések

A születési- vagy eseményképleteknél lehetőségünk nyílik a szenzitív pontokkal újabb szinteken megvizsgálni a képletek adta összefüggéseket. Vehlow a saját rendszerén belül, a „Szent Matematikán” keresztül, rámutatott a bolygópárokból számolt szenzitív pontok szerepének és analógiás összefüggéseinek fontosságára. A jelenlegi égi konstelláció amiatt egyedi, hogy a tíz planétából kilenc az aranymetszés szabályai szerint helyezkedik el. A bejegyzés megírásával a konstelláció létrejöttére kívánom felhívni a figyelmet.

Azt pedig ne felejtsük el, hogy az aranymetszés egy különleges matematikai arány, amelyet isteninek is neveznek: megjelenése az életben és az Univerzumban talán Isten akarata, melyet a természetben teremtmények szépségének és egységének biztosítására használnak. Egyes szemléletek szerint az élet megértésének egy kapuja. Most ilyen isteni arány szerint sorakoznak fel a planéták az égen!